Euro 2024 – Románia, Ukrajna, Szerbia és Georgia a górcső alatt
Pénteken kezdődött a labdarúgó-Európa-bajnokság, Európa legnagyobb futballünnepe. Egy hónapon keresztül 24 nemzeti válogatott küzd egymással összesen 51 mérkőzésen, tíz stadionban. A büszke házigazda Németország. Vajon a Real Madrid új sztárja, Kylian Mbappé vezette francia szupercsapat nyeri meg a tornát, vagy a címvédő Olaszország megtartja a trófeát?
A Szabad Európa úgy döntött, hogy egy kicsit máshonnan közelíti meg az Eb-t, és négy olyan országot vizsgál meg, ahol szolgálata működik: Romániát, Ukrajnát, Szerbiát és Georgiát. Lehet, hogy ezek az országok nem annyira népszerűek, mint a feljebb említettek, kevesebb az esélyük az Európa-bajnoki címre, de mindegyiküknél összefonódik a foci és a politika.
Mi térjünk ki Szerbiára
A balkáni ország 25 év után újra kijutott az Eb-re, de valójában ez az első alkalom, hogy a csapat csak Szerb Köztársaság néven szerepel. 2000-ben még Jugoszláv Szövetségi Köztársaságként jelent meg, amely akkor a ma már független Koszovót és Montenegrót is magában foglalta.
Jugoszlávia valaha jelentős európai futballnagyhatalom volt. Mire lehet számítani most ettől a csapattól? Valószínűleg sok mindenre. Minden tornán van egy „sötét ló”, egy meglepetéscsapat, amelyre senki sem számít, és amely bejut a torna utolsó szakaszába. Az előző Eb-n Dánia került így az elődöntőbe, négy évvel korábban pedig Walesnek sikerült ugyanez a bravúr. Ezúttal Szerbia tölthet be ilyen szerepet. Senki sem beszél róluk, ami néha áldás. Elöl komoly tűzerővel rendelkeznek, ami szinte biztosan garantálja a gólokat; összességében egy elég jó csapatról van szó. Legtöbbjük magasan jegyzett európai bajnokságokban játszik, és majdnem a felük megnyerte az U20-as világbajnokságot 2015-ben, tehát bizonyos értelemben összeszokottak. Ne lepődjünk meg, ha végül Németországban szenzáció lesznek.
Aleksandar Vučić szerb elnök a hazai közélet legtöbb területét uralja, és ez a labdarúgásra is igaz. Dragan Džajić, minden idők egyik legjobb szerb játékosa a Szerb Labdarúgó-szövetség (FSS) jelenlegi elnöke; a pozíciót Vučićnak és társainak köszönheti, akik szó szerint megállították a labdarúgó-szövetséghez vezető úton azokat a küldötteket, akikről úgy vélték, hogy más jelöltre szavaznának.
Džajić korábban az ország egyik nagy klubjának, a Crvena zvezdának volt az elnöke. Több játékos eladása után csalás miatt vádat emeltek ellene. A per 2012-ben ért véget, miután az akkori szerb elnök, Tomislav Nikolić – Vučić pártjának, a Szerb Haladó Pártnak (SNS) a tagja – úgy döntött, hogy mentesíti Džajićot a büntetőjogi felelősségre vonás alól. Talán felesleges hozzátenni, hogy Džajić ma már a párt köztiszteletben álló tagja, Belgrád utcáin azonban az a hír járja, hogy csak egy báb. A szövetség valódi vezetője Branislav Nedimović alelnök, aki egy korábbi miniszter és Vučić közeli bizalmasa, és semmilyen futballháttérrel nem rendelkezik.
Így talán nem is olyan meglepő, hogy Szerbia az egyetlen európai ország, amely játszott Oroszország ellen a háború óta. Az UEFA eltiltotta Oroszországot minden hivatalos mérkőzéstől, vagyis a csapat még a torna selejtezőin sem vehetett részt, barátságos meccseket viszont játszhat. Az összes többi európai csapat eddig ezt a lehetőséget is elkerülte, a szerb válogatott viszont idén márciusban Moszkvába utazott, ahol 4–0-ra kikapott.
(Forrás: Szabad Európa, fotó: Clean Energy Wire)
